2014. május 9., péntek

15. rész Augusztus 14. 13:20 kedd

Maximum a 3. dalt fejeztem be (R5-Loud), amikor az ajtóból tapsot hallottam. Mindenki ott állt az ajtóban, bár nem tudom mióta.
- Mióta vagytok itt?- raktam el gyorsan az ágy alá a gitárom.
- Kb. fél perce- válaszolt James.
- Miért nem mondtad, hogy ilyen jól énekelsz?- kérdezte Kendall. Ezen akaratlanul is elnevettem magam, mert azért ez nem volt olyan jó.
- Iskolás kora óta állandóan énekel- mondta Míra.
- Mi? Ez nem igaz! Csak ritkán szoktam énekelni és a gitárt is apám vette még nekem 12 éves szülinapomra, mondván "a gitárnak minden gyerek örül"- tagadtam.
- Bocs Szasza, de ebben egyet kell értenem Mírával, még ha nem is akarok. Tényleg mindig énekelsz. Amikor zenét hallgatsz, énekled te is. Suliban az órákon is énekelsz, főzés közben, TV nézés közben, ami rohadtul idegesít, ha unatkozol akkor is énekelsz nekünk, hogy csinálj valamit, és még sorolhatnám- mondta Greg.
- Nem akarsz velünk énekelni csütörtökön a koncerten?- tette fel a költői kérdést Logan.
- Ezt inkább most kihagynám. Plusz csütörtökön lesz meccsem és nem tudnék ott lenni a próbákon- mondtam a kifogásokat.
- Hánykor lesz a meccsetek?- érdeklődött Kendaal.
- 2- kor.
- Úúú...hát akkor elég necces lesz, hogy oda érünk-e, mert 13:30- tól táncpróbánk lesz- húzta el a száját James.
- Nem gond. Úgy is nyerünk- nevettem, de belül azért kicsit fájt.
- A kis magabiztos- mondta Carlos, aki eddig csendben volt.
- Óóó Carlos észre sem vettelek. De a képet láttam amit kiraktál. Tök tetszik az a kép- mosolyogtam, miközben kimentem a konyhába és elővettem a szekrényből egy szódás szifont (spriccelős üveg, régen ebben adták el a szódát és ilyen esetekre vettem egyet).
- Tényleg?- kérdezte félve.
- Nem.- nevettem.- Miért is raktad ki?- kérdeztem még kedves hangon.
- Csak...mert...olyan viccesen alszol...tudod, nyitott szájjal- magyarázta.
- Hát neked az vicces, ahogyan alszok, nekem pedig ez!- és már spricceltem is rá a vizet. Vagy is rá akartam, de kitért előle és így Jamesre ment az egész.
- Te hülye vagy?! Ez a kedvenc pólóm!- kiáltotta James.- És ha ez nem lenne elég, még a hajam is vizes lett!
- Nyugi hercegnő, majd megszárad!- nevettem és megint célba vettem Carlost, majd spricceltem. És most már el is találtam.
- Hercegnő? Ez tetszik- bólogatott elismerően Logan.
- Hát jó! Ha harc, hát legyen harc!- mondta Carlos és nekem vágott 3 párnát.
- Te lehercegnőztél?- háborodott fel James, én pedig bólintottam egyet.- Carlos, szövetkezzünk!- és összepacsiztak.
- Hééé! Ez nem ér! Ti ketten vagytok! Míra gyere a csapatomba!- és már ott is termett mellettem.
- Miért a te csapatod? Miért nem az én csapatom?- kérdezi Míra.
- Jó, akkor a MI csapatunk- hangsúlyoztam ki a mi szócskát.
- Neee, legyen valami menő nevünk!- nyavalygott Míra.
- Mint például?- kérdeztem.
- Mit szólsz az eccavúkhoz?- gondolkodott Míra.
- Tökéletes! Az induló pedig tudod mi lesz, ugye?- mosolyogtam rá mint egy ötéves.
- Na ne viccelj már, persze, hogy tudom!- kacsintott, ezzel azt jelezve, hogy énekeljünk.
- Imádom az eccavút, imádom az eccavút! Ecca- ecca eccavú, imádom! Ecca- ecca eccavú megsimogatnám, ha igazi lenne! De az is! Hát veszek egyet, hogy simogassam, szeret engem és én is őt!- énekeltük egyszerre, a fiúk meg csak néztek.
- Ez meg mi volt?- nézett ránk Kendall, úgy mint a fogyatékosokra.
- Láttátok a GRU-t?- kérdeztem.
- Igen- vágták rá.
- Na, mióta azt láttúk az eccavú a kedvenc állatunk. Van plüss eccavúnk, a dalt is megtanultuk és nem olyan régen csináltattunk egy eccavús csillámtetkót- magyarázta Míra.
- Tényleg ez a dal is a GRU- ból van!- mondta Carlos, mi pedig bólogattunk.
- De miért nem egyszarvú? Miért eccavú?- kérdezte James.
- Mert úgy jó és kész!- mordult rá Míra.
- James nekünk miért nincs indulónk és nevünk?- próbálta úgy suttogni Jamesnek Carlos, hogy mi ne halljuk...nem sikerült.
- Nem tudom, de az tény, hogy kéne egy jó név.- gondolkodott James.- Meg van: James és Carlos Eccavúk elleni szuper csapata.
- Nem hosszú egy kicsit?- röhögött Logan.
- Te csak ne szólj bele! Inkább erősítsd a pártatlanok oldalát!- szólt rá Carlos. Erre Mírával összenéztünk. Szerintem ugyan arra gondoltunk. Szövetkezni kell a többiekkel!
- Logan még észre sem vettem milyen helyes vagy- rebegtette Míra a pilláit.
- Ezt eddig is tudtam. És én inkább pártatlan maradok- nevetett. Erre Míra inkább otthagyta.
- Szia Kendall! Wow, milyen jó a hajad!- mosolygott Míra a fiúra.
- Ez nem fog összejönni. Inkább én is pártatlan maradok- rázta meg a fejét. Míra sikertelen próbálkozásai közben én Gregéket próbáltam meggyőzni, de ők is azt mondták pártatlanok maradnak...vagy is nekem ezt mondták.
- Logan jössz a csapatunkba?- kérdezte reménykedve Carlos.
- Nem.
- Kendall jössz a csapatunkba?- próbálkozott be nála is.
- Nem.
- Srácok jöttök a csapatunkba?- fordult végül Gregékhez.
- Igen.
- Azt mondtátok igen?- vidult fel Carlos és James.
- Ahha.
- Hééé! Nekem azt mondtátok, hogy pártatlanok maradtok!- háborodtam fel.
- A fiúk meggyőzőbbek voltak- mondta a kifogást Ádám.
- De hát én ágyba reggelit ígértem nektek, ők pedig csak megkérdezték!- kiabáltam velük.
- Ilyen az élet- röhögött Carlos.
- Jó, tudjátok mit? Legyetek 4- en. Mi pedig 2-en. Simán nyerünk, mert a lányok okosabbak- mondta Míra.
- Majd meglátjuk. Fogadjunk. Ha mi nyerünk, akkor 1 napig a csicskáink lesztek, de ha ti nyertek akkor fordítva- nyújtotta a kezét James Mírának.
- Benne vagyunk- ráztak kezet.
- Logan és Kendall lesznek a bírók, és holnap 1- óráig lehet szopatni a másik csapatot. Akik többször lesznek megszívatva azok vesztenek- tisztázta a szabályokat Carlos.
- Rendben- vágtam rá, és elfutottam a szobámba. Az ajtó mögül kivettem a nagyon régi fehér táblámat, amiről a filctollat le lehet törölni.
- Ilyened meg honnét van?- kérdezte Kendall.
- Még Mírával vettük ezer éve- magyaráztam, majd felírtam rá a két csapat nevét, alá pedig hogy 0-0 az állás.
- Itt tudjuk vezetni a pontokat- mondta Míra.
- Igen, de a tollat odaadom a Logannak és Kendallnek, hogy mi ne tudjuk átírni az állást- mondtam.
- Oké, akkor a szívatás kezdődhet!- kiabálta James.
- Figyelj Szasza, nem akarok beleszólni, de neked ma nem kell fél 2-re menned dolgozni?- kérdezte Kendall.
- De. Mennyi az idő?- kérdeztem.
- 2 múlt pár perce- nézte meg a telóját.
- Basszus!- rohantam ki a szobából felvenni a cipőmet.- Ti nem jöttök?
- Mire végzel, addigra odamegyünk- mondta Logan.
Intettem nekik egyett az ajtóból és már rohantam is dolgozni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése