19. rész Augusztus 13. kedd 21:45

Elég sok részt megnéztünk, de a végére persze nem értünk, mert 4 évad az azért kicsit sok egy estére.
- Fiúk, mi mentünk aludni- tápászkodtam fel a kanapéról. Míra is így tett és együtt kimentünk a bejárati ajtóig.
- Ne már! Még tíz óra sincs! Maradjatok még!- kérlelt minket James.
- Nem, megyünk. Eléggé fárasztó nap volt. Meg Szaszának holnap reggeli edzése lesz- magyarázkodott Míra, hogy elterelje a fiú figyelmét, amíg én a 2 lakáskulcsból egyet zsebre rakok. Persze, hogy szívatni akartuk őket este.
- Hát jó. Szasza!- fordult hozzám James. "Basszus, észrevette!" -mondtam magamban.- Hánykor lesz az edzésed?
- Kilenckor- válaszoltam és teljesen megnyugodtam.
- Akkor holnap 8-ra átmegyünk. Sziasztok- intett nekünk a fiú.
- Sziasztok- kiálltotam el magam, hogy mindenki hallja. Míra is ugyan így tett, csak ő még visszafordult az ajtóból Jameshez.
- Akkor holnap- intett neki mosolyogva. A fiú visszamosolygott és becsukta az ajtót.
- Hát igen. Holnap. Csak kicsitt előbb, mint gondolnád- röhögtem.
Bementünk a lakásba és 2 energiaital kíséretében ledobtuk magunkat a babzsákfotelekbe.
- Na mi a terv?- kérdezte Míra.
- Hát arra gondoltam, hogy várunk amíg elalszanak, mondjuk úgy hajnali kettőig. Addig elütjük valamivel az időt. Majd ha Gregék elaludtak, bezárjuk őket a szobájukba és reggelig ki sem engedjük őket. Átmegyünk a sztárocskáinkhoz és megszívatjuk őket...csak még nem tudom hogyan.
- Mi lenne, ha csak simán tejszín habot tennénk a kezükre és megcsikiznénk az orrukat?
- Az nem jó. Nem biztos, hogy pont úgy fekszenek, hogy megtudjuk csinálni.
- Akkor tegyük az arcukra és Carlos megafonjával keltsük fel őket- alakította át a tervet Míra.
- Ez jó! James ki fog borulni.- mondtam, miközben elképzeltem James arcát tejszín habosan.- De mit csináljunk addig?
- Film?
- Oké!- egyeztem bele azonnal.- És milyen filmre gondoltál?
- Hát akció film, vígjáték vagy esetleg horror.
- Melyik horror?- érdeklődtem.
- Átok 3.
- És a többi?
- Ha akció film akkor Lopott idő, ha vígjáték akkor a Drágán add a rétedet mindig meg akartam nézni- sorolta Míra.
- Átok 3. Azt még nem láttam.
- Biztos vagy benne? Gregék már látták és azt mondták nagyon parás film...
- Nézzük.
Amíg Míra megkereste a neten a filmet addig én csináltam két adag popcorn-t, és egy 1,5 literes kóla kíséretében bevittem a szobába.
Oké, kicsit alulbecsültem a filmet. Az első pár perc még rendben, de amikor a csaj kimászik a képből, ott már komolyan féltem és eltakartam a szemem.
Körülbelül 15 perc lehetett vissza a filmből, de én már teljesen kész voltam és tudtam, hogy este biztos nem alszok. Ezt még tetézte, hogy a fiúk bekopogtak az ajtónkon és mi Mírával elkezdtünk sikítani.
- Ti nem vagytok normálisak!- kiabáltam Greggel és Ádámmal.
- Ez szívatásnak számít?- gondolkozott Ádám.
- Hmmm...én annak ítélem- mondta Greg és összepacsiztak.
- Nyugodjatok le, még nem ti vezettek- szóltam rájuk.
- Még nem- mondta sejtelmesen Greg. Tudtam, hogy még készülnek valamire.
Ezután befejeztük a filmet, és gondoltuk belekezdünk a Drágán add a réted- be, hátha így nem fogunk annyira parázni este. Hát nem ez volt a legjobb és legviccesebb film amit valaha láttam, de Mírának tetszett. Pont végeztünk a filmmel, mire a fiúk elmentek aludni, úgy hogy gyorsan bezártuk őket.
Fél egy körül lehetett, amikor Mírával már nem tudtunk mit kezdeni magunkkal és kimentünk a lépcsőházba hallgatózni, hogy vajon aludhatnak-e. Mivel nem hallottunk hangokat, úgy döntöttünk bemegyünk. Hát rosszul tettük. Még nem aludtak, hanem ott áltak az ajtó előtt vízi pisztollyal a kezükben.
- Szívatás!- kiabálta egyszerre Carlos és James, majd lőni kezdtek. Kimenekülhettünk volna az ajtón, de nem lett volna értelme, mert már vizesek voltunk.
- Argh! Ez így nem jó! Szasza miért nem figyeltél jobban? Tudhattad volna, hogy készülnek valamire! Szasza vesztésre állunk! Érted?! Vesztésre!- rázott meg a két vállamnál fogva Míra, majd miután elengedett fel-alá kezdett mászkálni a lakásban és hangosan szidta az egész világot. Azt hiszem kétségbe esett, mert valamit olyat magyarázott inkább magának, mint nekünk, hogy "Ez így nem lesz jó...Mi nem veszíthetünk! Nyernünk kell! Gondolkozz Míra, gondolkozz. Csak van valami még a tarsolyodban!".
- Ez meg mi?- kérdezte Kendall.
- Míra két dolgot nem bír: a vesztést és a nyomást- magyaráztam.
- Mi az, hogy vesztésre álltok?- hallotta meg a számára fontos információt Carlos.
- Gregék beíjjesztettek minket. Így 3-2- re vezettek.
- Imádom ezeket a srácokat- mondta James. Mindannyian furán néztünk rá.- Mármint nem úgy!- magyarázkodott.
- Na jó, most már tényleg megyünk aludni. Már amennyire fogok tudni a filmtől...- köszöntem el a fiúktól.
- Mit néztetek?- érdeklődött Logan.
- Átok 3.
- Úúú! Mi amikor megnétük 3 napig nem aludtunk- mondta James.
- Hát remélem velünk nem lesz így. Jóéjszakát- intettem és Mírát a karjánál fogva kirángattam a lakásból. A biztonság kedvéért a kulcsot benne hagytam a zárban, hátha próbálkoznának még a fiúk bejönni, utánna pedig elmentem gyorsan lezuhanyozni és befeküdtem az ágyba. Próbáltam nem az Átokra gondolni, de nem igazán ment...

18. rész Augusztus 14. kedd 19:12

 Látszólag mindenki elfoglalta magát a telefonjával és a Tv csak háttér zajnak szolgált, addig, amíg egy olyan téma következett, amire mindenki felkapta a fejét...
- "BTR rajongók figyelem! A One Direction rivális bandája, a Big Time Rush nyári turnéjának utolsó helyszínei Magyarországon vannak! Kivételesen 2 helyen is fellépnek egy hét alatt: Székesfehérváron a Koncertek Hete rendezésében és Debrecenben. Hogy miért nem a fővárost választották helyszínnek? Őszintén, nem tudjuk. De egy biztos. Látszólag jól érzik magukat Fehérváron. Ma reggel egy rajongó felismerte őket egy tónál, ahol két lány társaságában futottak. A kép alapján Kendall nagyon összemelegedett a titokzatos lánnyal. Vajon szerelem van a levegőben? És ki az a lány?"- hallatszott a Tv- ből. Én konkrétan lesokkoltam és szerintem ezzel a többiek sem voltak máshogy.  
- Basszus az te vagy Szasza! Celeb lettél! Mi meg nem... Pedig mi is együtt lógunk velük! Ez csalás!- háborodott fel Greg. Igen, a képen tényleg én vagyok, amikor reggel futásnál Kendall felkapott. 
- Most kajakra azt hiszik, hogy jártok!- tért magához Míra a döbbenettől. Oké, erre magamtól is rájöttem.
- Rivális banda? De mi jól kijövünk az 1D- vel!- háborgott Logan. Ja, hogy neki ez a legnagyobb problémája?!

- Szasza! Szasza itt vagy?- lóbálta James a kezét az arcom előtt, mert én még mindig csak a Tv-t bámultam és próbáltam feldolgozni azt a tényt, hogy a média szerint Kendall Schmidt barátnője vagyok. És ezért most rohadt sok lány utál, még ha nem is tudja, hogy én vagyok. Csak akik ismernek, maximum azok jönnek rá, hogy én vagyok a képen. Remélem Vivi látta és éppen düh kitörése van, szid és olyan fájdalmat/féltékenységet érez mint még soha.
- Igen, persze- válaszoltam zavartan. Óvatosan Kendall felé pillantottam, hogy ő miként reagál a dologra. Hát sokkal jobban, mint én. Nem fagyott le, meg semmi. Semmit nem lehetett leolvasni az arcáról. Valószínüleg, már megszokta, hogy mindenkivel összehozza a média.
- Figyelj Szasza! Ne idegeskedj emiatt! Egy pár lány most nagyon utál. És? Azt se tudják ki vagy! És pár nap múlva lenyugszik mindenki- nyugtatott Logan.
- Hát, végül is csak Vivi fog kinyírni...- nézegettem a Facebookot a telómon.
- Vivi? Téged kinyír? Na ne nevettess. Tuti nem is látta- röhögött James.
- Nem, tényleg ki akar nyírni- mutattam felé a telóm, amin még mindig be voltam jelentkezve a Facebookra. Vivi egy posztban fejezte ki nemtetszését az idővonalamon, ami tömören annyi volt, hogy: "Kinyírlak te ribanc!".
- Öhm...ez normális?- kérdezte Carlos. Míra, Greg, Ádám és én automatikusan megráztuk a fejünk.
- Héé! Tudjátok ma mit hagytunk ki? A BTR maratont!- terelte a szót Kendall.
- Akkor bepótoljuk most?- kérdezte Greg.
- Én benne vagyok-  egyezztem bele, majd utánnam mindenki más is. Kendall elment a DVD- kért, majd berakta őket a lejátszóba és a legelejétől elkezdtük nézni. Oké, a fiúk helyesek, jófejek, jól énekelnek és még jó színészek is. A sorozat jó volt egészen addig, amíg fel nem tűnt egy bizonyos lány, akivel Kendall összejött. Olyan szinten féltékeny voltam, hogy inkább kimentem a konyhába és megittam vagy 6 pohár vizet. Egyszerűen nem tudtam nézni őket. Bosszantott, hogy jó párt alkotnak és jól mutatnak egymás mellett. 
Már vagy negyed órája kint ültem a konyhában, amikor Logan kijött  hozzám, öntött magának egy pohár vizet és leült a mellettem lévő székre.
- Mi a bajod?- kérdezte egy pár perc csend után.
- Ki az a lány?- szakadt ki belőlem a kérdés, amit később megbántam. Logan furcsán nézett rám, de válaszolt.
- Katelyn Tarver. Jófej. Jó barátja a bandának.
- Szívesen megismerném- nyögtem ki.
- Azt mondta, megpróbál eljönni a fellépésünkre.
- Az jó lenne- erőltettem egy mosolyt magamra. Szuper! Idejön csütörtökön az a Katelyn sé tuti rámászik Kendallre, úgy mint Vivi... Ez tényleg szuper!
Visszamentünk a többiekhez és folytattuk a maratont. Ezután elég sokat röhögtünk, mert Greg és Ádám elkezdték parodizálni a fiúkat, amibe végül Mírával mi is beszálltunk. Hát James- ék szerint nem volt élethű, és ők nem is így viselkednek. Hát, pedig szerintem volt valóság alapja.
- Ááá Szasza mit csináltál?! Vizes lett a hajam!- parodizálta Míra Jameset elváltoztatott hangon, amin igazából mindenki röhögött, kivétel James- et.
- Na James ne legyél már ilyen! Tudod, hogy csak viccelünk!- vigasztaltam Jameset, aki láthatólag szomorú volt, hogy azt gondoljuk róla, hogy így viselkedik. Gondoltam, majd abba hagyja a duzzogást, de ehelyett elkezdett szipogni.
- Jaj csak ne sírj!- veregette hátba Míra.
- Ígérem meg fogok változni!- mondta, miközben a szemét törölgette és szipogott.
- James így vagy jó! Nem kell megváltoznod!- vigasztalta Míra még mindig, a fiúk meg szakadtak a röhögéstől.
- Min röhögtök?- kérdeztem.
- Azon, hogy meglettetek szívatva!- röhögött Carlos.
- Mi?-kerekedtek el Míra szemei.
- Meglettetek szívatva!- kezdett el röhögni James is.
- Azt hiszem az állás 2-1 lett- mondta Logan. Ezután átmentünk hozzánk és Kendall felírta az új állást a táblára, mire Gregék összepacsiztak.
- Örüljetek az egy pontotoknak, úgy se lesz több- szakította félbe a nagy örömködést Míra.
- Nyugodtan meséljétek be magatoknak- vágott vissza Ádám. Míra válaszul csak megforgatta a szemeit. Ezután visszamentünk a fiúk lakásáa és folytattuk a maratont.

17. rész Augusztus 14. kedd 17:26

Sziasztok! :) Köszönöm a 700 oldalmegjelenítést, sokat jelent nekem, hogy legalább egy páran olvassák. :) Pár napja kaptam egy pozitív és egy kevésbé pozitív kritikát. Egy pár dologban azért nem nagyon értek egyett (de persze a saját blogommal kapcsolatban ez nem is lehetne máshogy), de elfogadom őket, és azok által próbálom javítani az oldalt. Kíváncsi vagyok, hogy ti melyik kritikával értetek egyett, vagy még azok a dolgok mellett min kéne javítanom és mi jó úgy, ahogy van, úgy hogy a véleményeteket írjátok le kommentbe! :D De nem is húzom tovább az időt, jó olvasást és írjatok véleményt komment formájában! Kellemes nyarat, és a szünetben se feletkezzetek meg a blogról. :)

Bye:Maja

Ui.:A nyáron megpróbálom gyakrabban hozni a részeket, de nem ígérek semmit. ;)

      

Mivel a fiúk eléggé vesztésre álltak egyfolytában törték a fejüket, hogy mit is csinálhatnának. De mivel nem jutott semmi eszükbe inkább kitalálták, hogy menjünk le a játszótérre. Persze, hogy benne voltunk és pár perc múlva, már azon veszekedtünk, hogy ki hintázzon először. Okké, Klau elég furán nézett ránk, de ezzel nem volt egyedül, mert a játszótéren tartózkodó összes ember minket nézett. Most ezt nem tudom, hogy olyan hangosak és feltünőek voltunk, vagy csak egyszerűen felismerték Kendalléket. Mivel végül én és Logan nyertük meg a hintákat James és Carlos szidtak minket. De viszont maradt kettő bébi hinta, amibe ugyan nem tudtak volna beleülni, csak ráülni, de az is megtette Gregnek és Mírának.

- Szia kisfiú, tudom, hogy te voltál itt előbb, de ideengednél?- mosolygott kedvesen Míra egy 14-15 éves szőke fiúra, aki a haverjaival bandázott a bébihintáknál.

- Nem- adott rövid választ a gyerek és leköpte Míra cipőjét. A jelenetet a a srác haverjai egy "húúú, ezt nem hagynám" szöveggel díjazták.

- Ezt lehet nem kellett volna- szóltam a fiúnak, aki csak kiröhögött.

- Mégis mit tudna ártani egy lány?- röhögött össze a haverjaival a srác.

- Mi az, hogy nem?- kérdezte dühösen Míra.
- Azt, hogy tűnj innen.
Láttam, hogy Míra mindjárt felrobban.
- Na idefigyelj pisis! Először megkértelek szépen, de te azt hitted raj leszel attól, ha leköpöd a cipőmet! Megsúgom, hogy rohadtul nem vagy menő és most vagy ideengedsz magadtól, vagy majd én eltüntetlek!- ordította Míra, és a kirohanását látva a srác egyből odaengedte.- Na így már más.
A másik hintából viszont nem ment el a haverja, így Greg odament hozzá.
- Miben segíthetek?- kérdezte szemtelenül a srác. Greg felhúzta a fél szemöldökét.
- Tessék?
- Mi a probléma?
- Na jó. Nagyon jól értettem először is, csak adtam egy esélyt, hogy megváltoztasd amit mondtál, de nem éltél a lehetőséggel. Szóval húzz innen- mondta Greg higgadt, de tekintélyt követelő hangon, így a gyerek azonnal kiszállt. Az 5 fős társaság a játszótér kijáratánál visszafordultak hozzánk.
- Nem jöttök focizni? Aki nyer azé a hinta.... Mírával összenéztünk, aki egy apró bólintással jelezte, hogy menjünk.
- Benne vagyunk- egyezztem bele és elindultunk a focipálya felé. Mivel ők 5-en voltak mi is csak 5-en lehettünk pályán egyszerre, így a kezdő csapat úgy épült fel, hogy Ádám a kapus, Greg és Carlos hátvéd, James és Míra csatár.
- Levideóznád ahogy nyerünk?- kérdezte Ádám Klautól, és odaadta a kezébe a telóját.
- Aha, persze...De akkor felveszem az enyémmel és majd megszerkesztem a videót.
- Oké.
Az ellenfél csapat csak a szemét forgatta a jelenetet látva.
- Figyeljetek, mi lenne, ha csak barátságos mérkőzés lenne?- kérdezte Míra.
- Na mivan beijjedtél?- kérdezi egy barna hajú srác, akiről később megtudtuk, hogy Máténak hívják. A szöszit Bencének, a szőkés- barna hajút Adriánnak, a másik kettő barna hajút pedig Kristófnak és Tominak.
- Tőletek? Na ne nevettess! Csak nem akarunk megalázni titeket annyira- röhögött Míra.
- Miért aláznátok meg?
- Egy: kb. 40 ember néz minket. Kettő: mi nyerünk és az orrotok alá dörgöljük. Három: miénk lesz a hinta és azt is az orrotok alá dörgöljük. Négy: toldjuk meg a fogadást azzal, hogy a vesztes fehérneműben fogja énekelni Kállay- Sanders Andrástól a Running-ot, miközben fut- húzta ravasz mosolyra a száját Míra. Láttam, hogy Bence elgondolkodott a barátságos mérkőzésen.
- Csak nem beijedt a kisfiú- mondta Greg gúnyos hangon.
- Nem lesz barátságos mérkőzés és toldjuk meg a fogadást- rázott kezet Mírával Bence.
- Tudtam, hogy belemész- bólogatott önelégülten Míra.
Kétszer 30 percet játszottunk, és az első félidő végére 5-3- ra vezettünk. Ahogy láttam az ellenfél csapat kicsit kiakadt azon, hogy vesztésreállnak, mert hogy elvégre ők itt a nagy vidis focisták. Csak azt nem tudták, hogy Míra is vidis... A második félidőben Ádám maradt a kapuban, Logan és Kendall lett a csatár, én és Míra pedig a hátvédek. A végére kicsit elhitettük a fiúkkal, hogy még nyerhetnek, de azért odafigyeltünk, ne hogy kikapjunk, így a vége 10-9 lett, persze mi nyertünk.
- Remélem tudjátok a dalszöveget- nevettem, a vesztesek pedig morgással fejezték ki, hogy nem tetszett nekik a poén.
- Hát, jobban örültem volna neki, ha ti futtok fehérneműben- mondta Bence, miközen elkezdett vetkőzni.
- Leüsselek vagy magadtól is összeesel?- kérdezte Greg a sráctól, majd összepacsizott a fiúkkal. Mírával öszenéztünk és csupán egy pillantássak megbeszéltük, hogy "de cukik, meg akarnak minket védeni".
- Figyeljetek fiúk! Tök cuki meg minden, hogy megakartok védeni, de mi is tudunk vigyázni magunkra- magyarázta Míra.
- Oké, oké.
A vesztesek elindultak futni, mi pedig persze, hogy videóztuk őket...10 perc múlva a YouTube- on.
- Mit csináljunk a ruhájukkal?- kérdezte James.
- Szemetes? Hadd kukázzanak- ajánlotta Logan. Carlos, Ádám és én elvittük a cuccukat a legközelebbi kukába. A fiúk még mindig futottak, így mi intettünk nekik és Klau kivételével (haza kellett mennie) mind felmentünk Kendallék lakásába ("mindig nálunk vagyok, most legyünk náluk" érv) és tévében csendbe Fókuszt (ilyen sztárhírekkel foglalkozó Tv műsor) néztünk, látszólag mindenki elfoglalta magát a telefonjával és a Tv csak háttérzajnak szolgált, addig, amíg egy olyan téma következett, amire mindenki felkapta a fejét...

16. rész Augusztus 14. kedd 15:15

Végül végig futottam az egész városon a cukrászdáig és így negyed háromra odaértem. Nagyon reménykedtem, hogy ne legyen ott a főnököm, de ez nem igazán jött össze. A cukrászdában a nagy tömegben (mindig tömeg van) egyből kiszúrt és kiabálni kezdett velem.
- Szanda, hogy képzeled ezt, hogy háromnegyed órás késéssel érsz ide?
- Sajnálom, elszaladt az idő- motyogtam.
- Elszaladt az idő? Igen? Még is mivel? Azzal, hogy az idióta barátaiddal hülyülsz? Tudod ez egy munkahely! Ahol az emberek dolgoznak! Tegnap énekeltél munka helyett, ma elkésel! Mi jön ezután? Csak nem pénzt veszel el a pénztárgépből? Egy húzásod van! Egyetlen egy és repülsz! És ezen majd se a sírás, se a könyörgés nem fog segíteni!
- Eszembe se jutna, hogy meglopjam- sütöttem le a szemem, mert oké, tényleg elkéstem, de miért lopnék?
- Hát remélem. Na menny segíteni Klaunak- mondta valamivel higgadtabban és elindult a neki kialakított "irodája" felé.
- Idegbeteg- mondtam inkább magamnak, mint másnak, de úgy látszik a főnököm meghallotta.
- Mit mondtál?- ráncolta a szemöldökét.
- Semmit- kerültem ki és bementem Klauhoz a pult mögé.
- Szia! Hol voltál?- kérdezte mosolyogva.
- Szia. Otthon- válaszoltam, miközben kiadtam egy fagyit egy kisgyereknek.
- És ezért elfelejtettél munkába jönni?- húzta fel a fél szemöldökét Klau.
- Hát nagyjából.
- Ez nem volt túl meggyőző. Na halljam, hol jár az eszed?
- Hát elmentünk korizni- válaszoltam.
- Ennyi?- kérdezte.
- Nem egészen.
Na jó, ezek után elmeséltem neki mindent nagyon részletesen. Kárment, a majdnem esésem stb.
- Eseménydús délelőttöd volt az biztos- bólogatott.
- Eléggé.
- És akkor most te meg Kendall jártok? Csak mert most kézen fogva koriztatok meg tegnap az ölében ültél és nekem ebből ez jön le...
- Nem!- vágtam rá talán a kelleténél gyorsabban.- Bár mondjuk nem bánnám.
- Óóó! Értem.
- Ajj és ott voltunk egymással közel, nagyon közel. Éreztem azt az eszméletlenül jó illatát, meg ott volt a gyönyörű zöld szeme, amivel pontosan a szemembe nézett... Legszívesebben megcsókoltam volna- emlékeztem vissza arra a pár másodpercre a koripályán.
- És miért nem tetted?
- Hát képzeld magad az ő helyébe. Eléggé híres és szerintem már sok lány átcseszte. Még a végén rólam is azt gondolná, hogy egy k*rva vagyok, akinek csak a pénze és a hírnév kell. Plusz te mit szólnál hozzá, ha egy fiú, akivel 1 napja találkoznál megcsókólna?
- Jogos- bólintott.
- És Mírával még nem is tudtam ezt kirészletezni, mert végig ott voltak a fiúk is. Majd este csak elmennek.
Ezek után beszélgettünk még ezer más dologról, többek között arról, hogy ma még nem is találkoztam Viviékkel. Amit nem bánok.
A munkaidő gyorsan elszaladt, így, hogy végigbeszéltük Klauval. És elég vicces, hogy még csak most vettem észre, hogy milyen jófej. Meg tök rendes, hogy meghallgatott.
- Figyelj, nincs kedved átjönni hozzám?- kérdeztem tőle amikor kiléptünk a cukrászdából.
- Persze, hogy van! Mikor?
- Mondjuk most?
- Rendben.
- Csak tudnám, hogy hol vannak a többiek...- néztem meg az időt a telómon, ugyan is úgy volt megbeszélve, hogy ötre idejönnek. Gyorsan írtam egy üzit Mírának.
Én üzenetem: Hol vagytok? SzSz
Nem is kellet többet várnom 30 másodpercnél már jött is a válasz.
Míra üzenete:Óóó, már ennyi az idő?! Bocs elvoltunk a szívatásokkal... MR
Én üzenetem:És hogy ment? SzSz
Míra üzenete:Szereztem egy pontot! :P MR
Én üzenetem:Mit csináltál? SzSz
Míra üzenete:Jó öreg fingópárna xD MR
Én üzenetem:Ne már hogy nem vették észre?! SzSz
Míra üzenete:Pedig nem....egyszerűen őstehetség vagyok a szívatásban :P ;D MR
Én üzenetem:Kis egó...Na mentünk akkor haza. Jön Klau is. SzSz
Míra üzenete:Oks MR

Hát igen, ilyen egy beszélgetésünk....érdekes. Alapból a témák mindig ilyenek, meg mániánk, hogy az üzenet végére odatesszük a nevünk rövidítését, pedig a telón látjuk ki küldte. SzSz =Szasza  MR = Míra Hogy miért nem a monogrammunkat írjuk? Mert az úgy túl egyszerű... És a vicces ebben az, hogy előszőr ezzel Greget és Ádámot is őrületbe kergettük (hogy csak a nevünk mássalhangzóit írtuk le), de mára ők is így írnak üzit. GRG = Greg DM = Ádám
- Persze, hogy elfelejtettek elém jönni- mondtam Klaunak.
Káoszra számítottam a lakásban, de nagy meglepetésemre rend volt mindenhol.
- Sziasztok!- köszöntünk Klauval amikor beértünk a lakásba.

A többiek köszönés helyett intettek egyett.

- Kértek inni?- kérdeztem, ugyan is hirtelen beugrott egy terv, hogyan növelhetnénk a pontjaink számát. A többiek bólintottak egyet, ezzel jelezve, hogy szomjasak. Igazából nem nagyon zavartatták magukat, hogy Klau is itt van, ugyan úgy elnyúlva feküdtek, vagy az ágyon vagy a földön illetve babzsákfotelben. Barátnőm ledobta magát a szabadon maradt babzsákfotelbe és mivel a fiúk a TV- ben néztek valami Adam Sandler filmet (pontosan nem tudom melyiket) néha hangosan felnevettek és nem igazán beszélgettek Klauval, így elővette a telóját és ha jól láttam sms- ezett valakivel. 

Kint a konyhában elmondtam Mírának a tervem: limonádét csinálunk.

- És ettől miért leszünk gazdagabbak egy ponttal?

- Mert a fiúké nem éppen limonádé lesz. Cukor helyett só, víz és citromlé arányafordiítva.

- Okos- bólintott elismerően Míra. Gyorsan csináltunk 4 ilyen valamit és 5 limonádét és 2 külön tálcán bevittük őket. Nálam voltak a kotyvalékok így én odaadtam azokat Gregnek, Ádámnak, Jamesnek és Carlosnak, akik mit sem sejtve ittak belőle, majd kb. 2 korty után visszaköpték a pohárba.

- Ez meg mi?- kérdezte James fancsali képet vágva.

- 25% só 25% víz és 50% citromlé- sorolta Míra.

- Asszem ez egy szívatás- mondta Kendall, majd behúzott nekünk egy strigulát. Így az állás 2-0 nekünk.

- Nem hiszem el, hogy a klányok állnak nyerésre- rögött Kendall, majd Mírával olyan röhögő görcsöt kaptunk, hogy majdnem megfulladtunk.