2014. augusztus 17., vasárnap

28. rész Augusztus 15. szerda 18:23

Azt gondoltam, hogy nem lesz könnyű valami normális piát találniuk a fiúknak, de hogy több mint fél órába teljen azt azért nem gondoltam volna.
- Basszus, hol voltatok ilyen sokáig?- támadta le Míra Logant és Greget egyből, amikor megérkeztek köreinkbe.
- Körülbelül 1 km- t sétáltunk, mire találtunk egy árust, aki hajlandó volt eladni nekünk egész üveg Jack Daniel's- t- magyarázta Logan.
- És miért hoztatok 4 üveggel?- kerekedtek el a szemeim.
- Hidd el, el fog fogyni. Vagy ha mégse, majd megisszuk holnap, a koncert után- válaszolt Greg.
- Milyen koncertre megyünk?- kérdezte Míra, én pedig azzal a bizonyos "tuti hülye vagy" nézéssel néztem rá, ezért folytatta.- Ismerem ezt a nézésed! Ne nézz így! Nem vagyok hülye!
- Tudod milyen koncertre megyünk? Big Time Rush koncertre- nevettem.
- Jaaa! Tényleg!- kapott észbe Míra.
- Hé! Nem akartok ti lenni a Worldwide girl- ök?- kérdezte feldobottan Logan.
- Hogy mik?-kérdeztünk vissza egyből, szinte egyszerre Mírával.
- Minden koncerten elénekeljük a Worldwide- ot, mindig kiválasztunk 2 lányt, akik feljönnek mellénk a színpadra- magyarázta James.
- Kössz, de én ezt kihagynám...Nem kell még egy balhé Viviékkel- vágtam ki magam a helyzetből.
- Egyetértek Szaszával- lépett mellém Míra.
- Hát jó...ha nem akarjátok, mi nem erőltetjük. De csak hogy tudjátok, a világ összes BTR fanja arra vágyik, hogy egyszer ő lehessen a Worldwide girl- mondta Kendall.
- Hát nekem van két lány ismerősöm, akik tuti szívesen lennének- kezdtem el őket szívatni.
- És mégis kik azok?- érdeklődött James.
- Szépek, okosak és odavannak értetek- húztam tovább az agyukat.
- Mond már el kik azok!- kérlelt Carlos.
- Az egyik barna hajú, a másik pedig szőke hajú...
- Enyém a barna!- stoppolt James.
- Hé azt én akartam!- duzzogott be Carlos.
- Hát mindketten beszívtátok, mert a barna az enyém- jelentette ki magabiztosan Logan.
- Mi a bajotok a szőke hajjal?- értetlenkedtem.
- Szasza, Szasza, Szasza...- csóválta a fejét Ádám.- Tudhatnád, hogy a barna hajú lányok dögösebbek, mint a szőkék. Vegyük példának Selena Gomezt, Lucy Halet, Miley Cyrust vagy akár Demi Lovatot.
- De Miley- nak most szőke haja van- emlékeztettem.
- De most már nem is dögös...- magyarázta Ádám.
- Hát bekaphatjátok! A szőkék igenis dögösek!- fontam össze magam előtt a karom és bedurciztam.
- Jó, akkor mondj egy szőke hírességet, aki dögös- szállt velem vitába Greg.
- Ashley Benson, Ashley Tisdale- soroltam az Ashley- ket...(Félreértés ne essék, nem vagyok leszbi.)
- Oké, ez kettő csaj, én meg még tudnék sorolni vagy 20- at...Bocs Szasza, de megint nekem lett igazam.
- Jó értjük, Szasza nem dögös, de ki az a két csaj akiről beszéltél? Már én is kíváncsi vagyok- fordult felém Míra. Hát igen, Mírától nem vártam, hogy majd megvéd, hogy "Szasza igenis jól néz ki". Mindegy, Ádámék véleménye nem nagyon izgat, mondjanak amit akarnak. Akinek a véleménye pedig fontos, az viszont nem reagált semmit. Amitől nem tudom, hogy boldognak, vagy szomorúnak kellene lennem...
- Vivire és Larára gondoltam. De természetesen nem szépek és okosak...- nevettem, Logan, James és Carlos pedig ledermedt.
- Asszem' akkor én most idehívom Vivit, hogy elmondjam neki, veszekedtetek rajta- röhögött Kendall.
- Míra, ugye tudod, hogy semmivel se vagy jobb mint én?- boxoltam bele barátnőm karjába.
- Hát én ezt azért nem mondanám- nevetett.
- Na jó inkább igyunk- tolta az orrom elé a Jack Daniel's- es üveget Greg, én pedig ittam belőle egy kortyot.
- Na milyen?- kérdezte Míra, majd ő is ivott belőle.
- Tömény- válaszoltam.
- Majd megszokod! Igyál még!- parancsolt rám Míra. Logan nyomatott zenét a telójáról és így már igazi buli hangulat volt. A strand szinte már üres volt, Viviék is elmentek már. Mi pedig csak ittunk, ittunk és ittunk mindannyian, Kendall kivételével, mert valahogy azért haza kell majd jutnunk.
Mírával teljesen felpörögtünk és egyfolytában ugráltunk, de egy idő után elfáradtam és leültem Kendall mellé a fűbe.
- Nekem a szőkék jönnek be- szólalt meg hirtelen Kendall, nekem pedig elkerekedtek a szemeim. Ez most egy célzás volt, hogy bejövök neki, vagy mi?! Igazából fel sem tudtam fogni azt a mondatot, mert Logan egyből felrángatott a földről, hogy táncoljak vele. Aztán gondolkoztam egy kicsit, és inkább elnyugtáztam annak ezt a kijelentést, hogy az alkoholtól hallucináltam, vagy félre hallottam, vagy mit tudom én, de biztos, hogy nem azt mondta.
Az estéről az utolsó emlékem, az az volt, hogy Carlos megint egy kis piával kínált, amit természetesen elfogadtam...
*****
Másnap reggel iszonyú fejfájással ébredtem, ezért a szememet is csak szép lassan nyitottam ki, ne hogy megszédüljek, vagy nem tudom. De amikor kinyitottam a szemem, egyszerűen levegőt is elfelejtettem venni a döbbenettől...

2014. augusztus 10., vasárnap

27. rész Augusztus 15. szerda 17:37

Amikor visszaértünk a kajákkal a többiekhez, Míra egyből kiszúrta Kendall kezében a fagyit.
- Kié a fagyi? Kérlek mondjátok, hogy az enyém!
- Nem a tiéd. Carlosnak ma van a szülinapja, és azt kapja tőlünk ajándéknak- magyaráztam.
- Ajj, ne már!- biggyesztette le a száját Míra.
- Hány éves lettél?- érdeklődött Ádám.
- 21- jelentette ki büszkén Carlos, nekem pedig leesett az állam. 21 éves?! Három évvel idősebb nálam...
- Basszus, már milyen öreg vagy!- röhögött Greg.
- A többiek se sokkal fiatalabbak. Logan szeptemberben lesz 21, James júliusban volt 20, Kendall pedig novemberben lesz 20- sorolta.
- Én valamiért tök azt hittem, hogy ilyen 18-19 évesek vagytok- mondtam.
- És Carlos a legidősebb? De hát ő a legidiótább- tanakodott Míra.
- Az idiótaság nem kortól függ. Szasza is idősebb nálunk, mégis idióta- röhögött Greg.
- Pont te mondod? Tavalyi osztálykiránduláson az állatkertben voltunk, és minden állat ketrecéhez ti rohantatok oda először, miközben az állatot elneveztetek, mint például minidumbó, nagydumbó, zewra és hasonlók. Nem voltatok túl kreatívak...- meséltem.
- Jó, de mi ezt megtehetjük. Te viszont nem, mert négyünk közül te vagy a rangidős!- magyarázkodott Greg.
- De én ezt nem is csináltam!- kezdtem el vitatkozni.
- Ezt nem, de beleültél egy bébihintába és 20 percig tartott, mire ki tudtál szállni belőle!
- Az egyszeri eset volt!
- Az állatok elnevezése is egyszeri eset volt!
- Basszus már! Mindketten nyugodjatok le a picsába!- kiabált ránk Ádám.
- Te meg ne káromkodj, mert itt van mellettünk egy köpésre a játszótér, ahol kisgyerekek játszanak!- szóltam rá Ádámra ugyan olyan hangerővel, ahogyan ő ránk.
- Játszótér?- csillant fel Carlos szeme, én pedig bólintottam egyet. Fél másodperc múlva már csúszdázott. Hát persze, ő Carlos, az örök gyerek.
- Carlos ne égess már le minket!- takarta el az arcát Logan, de minden hiába. Rajta kívül mindenki a játszótéren volt.
- Szia hercegnő! Ide tudnád adni a vödrödet egy percre?- kérdezte James egy szőke, körülbelül 6 éves kislánytól, aki éppen homokozott. A kislány felnézett Jamesre és tátva maradt a szája, majd felpattant és elkezdett futni.
- Anya! Itt van James Maslow!- kiabálta a kislány.
- Akkor elviszem a vödrödet!- kiáltott utána James.
- De aranyos kislány! Szasza nekem kell ilyen!- nyafogott Míra.
- Mármint gyerek?- kérdeztem meglepődötten.
- Nem basszus, vödör- válaszolt flegmán.
- Jó bocs. Csak meglepődtem, hogy gyereket akarsz...hiszen magadra sem tudsz mindig vigyázni, akkor mi lenne egy gyerekkel? Bár mondjuk jól mutatna melletted...- tanakodtam. És már láttam magam előtt, ahogy James és Míra egy ilyen szőke kislány kezét fogják. Az a kislány pedig nem más, mint a közös gyerekük. Gondolataimból egy sikoly zökkentett ki. És nem más sikoltott, mint Vivi. Mellette pedig James és Carlos nevetett, Carlos kezében a vödörrel. Egyyből átláttam a helyzetet...persze, hogy leborították vízzel. Ezen akaratom ellenére is elmosolyodtam. Jó látni, ahogyan kicsesznek a fiúk Vivivel. Vivi még kiabált egy sort, de nem hallgattuk meg, mert visszamentünk megenni a lángosokat.
- Hé! Inni kéne Carlosra...vagyis nem Carlosra, hanem a szülinapjára. Hiszen csak egyszer 21 éves az ember!- ötletelt teli szájjal Greg.
- Én benne vagyok.- bólintott Logan.- Greg gyere! Elmegyünk piáért!
- De ne hozzatok sokat, nem kell, hogy leigyuk magunkat a sárga földig!- szóltam utánuk. Mert én tuti, hogy nem fogok inni, és nem akarok majd rájuk vigyázni, nehogy csináljanak valami hülyeséget...
- Nyugi, majd mi tudjuk mennyi kell!- mondta Greg.
- Ettől féltem- motyogtam.
- Nyugi Szasza! Kicsit iszogatunk és ennyi! Úgyse piáltál be még rendesen soha! Pont itt az ideje!- lelkesedett fel Míra.
- Ne már, hogy nem rúgtál még be soha!- lepődött meg James.
- Nem igazán szeretek inni...tudjátok, anyám miatt- magyarázkodtam. Amikor anyám elkezdett inni, én megfogadtam magamnak, hogy soha nem fogok alkoholt inni, nem leszek olyan, mint ő.
- Na, csak ma igyál egy kicsit! Csak egyszer élünk...- kezdte el a mondatot Míra és várta, hogy befejezzem.
- De akkor nagyon- válaszoltam unottan. Míra nyár elején kitalálta, hogy legyen egy mottónk, ami nem más lett, mint hogy: Egyszer élünk, de akkor nagyon. És azóta ezzel a mondattal ösztönözzük egymást a hülyeségekre.
- Ez a beszéd! Csak jöjjenek már a fiúk!- mérgelődött Míra. A barátnőm alap járaton imád bulizni és egy- egy buli alkalmával mindig iszik egy kis alkoholt, de csak mértékkel. Már előre félek, mit fog csinálni részegen...

2014. augusztus 2., szombat

26. rész Augusztus 15. szerda 17:07

Nagyon sokáig szórakoztunk a vízben, de olyan 5 óra körül kimentünk.
- Éhes vagyok!- nyafogott Carlos.
- Én is- értett egyet Míra. Hogy ezek ketten miért éhesek mindig...
- És mit akartok enni?- tettem fel a költői kérdést, ugyanis volt lángos, hot dog, palacsinta, hamburger, főtt kukorica és még sorolhatnám.
- Hát én kezdem egy lángossal, utána pedig eszek palacsintát, inni pedig egy citromos sört kérek- sorolta Míra.
- Aha persze...És ha mind a négyen eszünk, akkor itt hagyunk rohadt sok pénzt!- förmedtem rájuk.
- Egyetek amit akartok, mi álljuk.- vette fel a napszemüvegét Logan.- Elvégre pénzesek vagyunk.
- Meg egoisták- tettem hozzá.
- Hagyjál már ezzel az egoista szöveggel, ami igaz az igaz!- kérte ki magának Logan.
- Nyugi van! Nem kell leharapni a fejemet- nyugtatgatom. Válaszul csak legyint egyet.
- Tényleg! Sikerült felszedned a csajt?- röhögött Greg, Logan pedig felmutatott egy cetlit.
- Ez mi?- kérdezte Míra.
- A csaj száma- vigyorgott önelégülten a srác.
- Hát ez kész! Mitől jobbak ők, mint mi?- értetlenkedett Ádám.
- Ők a Big Time Rush...Szerinted mégis mitől jobbak?- röhögtem.
- Hát én is ezt kérdezem!
Válaszul csak még jobban elkezdtem röhögni és inkább ráhagytam.
- Szasza nem mennél el helyettem kajáért? Fáradt vagyok- nyafogott Míra. Na ezen veszekedtünk egy sort, de végül beleegyeztem. Ami elég rossz ötlet volt, mert a fiúk kitalálták, hogy akkor már hozzak mindenkinek egy lángost.
- Nem! Egyedül nem! Valaki jöjjön el velem!- kezdtem el hisztizni.
- Majd Kendall elmegy veled!- mondta Míra. Előszőr azt hittem rosszul hallok! Tudom, hogy Míra nagyon akarja, hogy összejöjjek Kendallel, de foglalkozzon a saját életével, nekem nem kell segítség!
Nagyon hosszú volt a sor a lángososnál és mi csendben vártunk. Ezt a csendet végül Kendall törte meg.
- Alig tudok rólad valamit...Mesélj magadról.
- Mit akarsz tudni?- mosolyogtam.
- Mi van apukáddal? Hol lakik?
- Debrecenben lakik a 16 éves húgommal és az élet társával egy rohadt nagy házban. Van egy jól fizető állása, így telik nekik mindenre.
- De hát akkor miért nem költöztél vissza hozzá?
- Részben Míráék miatt, részben pedig azért, mert utálom.  Egy 7 éves gyereket rábízott egy alkoholistára. Plusz volt egy kutyám, amit mindennél jobban szerettem, de apámat idegesítette és kirakta a házból az utcára. Másnap pedig az utcán találtam halottan. Ezek után nem tudok neki megbocsájtani- meséltem. Amikor a kutyám meghalt nagyon összevesztem apámmal. És ez pont az előtt volt egy héttel, mielőtt anyámmal elköltöztünk.
- Sajnálom.
- Nem kell sajnálnod...Ezen már a sajnálat sem segít. De mi van a te családoddal?
- Amerikában élnek. Van két testvérem, Kenneth és Kevin. Próbálok minnél többet haza menni hozzájuk, de ezt nem olyan könnyű megvalósítani...
- Akkor félig- meddig egy cipőben járunk.
- Hát nagyjából- értett egyet velem.
A beszélgetés nagyjából eddig tartott, mert sorra kerültünk. Mielőtt még visszamentünk volna a lángosokkal, Kendall beállt a fagyishoz is a sorba.
- Most mindenkinek akarsz vinni fagyit?- kérdeztem.
- Nem, csak Carlosnak- adott rövid választ.
- De miért?
- Mert ma van neki a születésnapja. Igaz, hogy már kapott tortát, de had örüljön a fejének- magyarázta.
- Ne már! Ma van Carlos szülinapja, és nekünk nem szóltatok?- döbbentem le.
- Ő kérte, hogy ne legyen nagy felhajtás...
- De attól nekünk még szólhattatok volna! Nem vettünk neki semmi ajándékot!
- Akkor majd ti adjátok oda neki a fagyit!- röhögött Kendall.
- De nem fog megsértődni?
- Biztos nem csinál belőle nagy ügyet. Az nem Carlos lenne, ha behisztizne rajta- nyugtatgatott Kendall.
Végül vettünk Carlosnak 4 gombóc csoki fagyit, csokiöntettel.