- Szia Dávid- néztem végig az exemen közömbös arccal. Barna haj, kék szem, fültágító, fehér cipő, szürke farmer, szürke pulcsi, szürke baseball sapka, a deszkája és az az utálatos mosoly az arcán. Már nem is tudom miért jártam vele. Ő az a tipikus rosszfiú, aki szarik a szabályokra, cigizik és fültágítója van.- Mit akarsz?
- Csak beszélgetni szeretnék.
- Velem? Esélytelen!- nevettem.- És hogyan találtál meg?
- Míráék kint vannak az ajtó előtt...Gondoltam, hogy te is itt vagy.
- Na jó, ha nem akarsz semmit, akkor kérlek menj el!
- Na, nem kell felemelni a hangod. Én csak beszélgetni szeretnék veled.
- Na jó! Kapsz 5 percet! Klau addig kibírod egyedül?- kérdeztem.
- Persze, menj csak.
Leültünk egy szabad asztalhoz és Dávid beszélni kezdett.
- Figyelj, tudom, hogy 2 hónapja szakítottunk, de mi lenne, ha újra kezdenénk?
- Mi van? Te csaltál meg! És most két hónap alatt rádöbbensz, hogy újra akarod kezdeni? Kösz ebből nem kérek!- akadtam ki teljesen.
- Tudom, elcsesztem, de mindenkinek jár egy második esély!
- De neked nem! Mert utánna kell egy harmadi, negyedik és ötödik esély is!
- Kérlek! Próbáljuk meg újra! Nekünk együtt kell lennünk! Mi összetartozunk!- vetette be a kiskutya szemeket. ÉS hirtelen átláttam a dolgot.- Mit akarsz?
- Mi? Ezt nem értem...
- Átlátok rajtad! Akarsz valamit! Úgy hogy halljam! Mi kell? Féltékennyé akarsz tenni valakit?
- Okosabb vagy mint emlékeztem- dícsért meg Dávid.- Na jó. Pénz kéne.
- Tudtam! Csak ki akarsz használni! Mire kéne?
- Hát az az igazság, hogy drogra- mondta egy fokkal halkabban, úgy, hogy csak én halljam.
- Ezt nem hiszem el! Te komolyan pénzt kérsz tőlem drogra! Ez kész! Teljesen félre ismertelek!- álltam fel akkora hévvel az asztaltól, hogy felborult a szék.
- Nyugi te is kapsz!
- De én nem akarok drogozni! Szállj le rólam és a kommunikációt kettőnk között csökkentsük a lehető legkisebbre! Soha többet nem akarlak látni! Húzz innen!
- De az újrakezdést is komolyan gondoltam!- kiabált utánnam, mert én bementem a főnököm irodájába.
- Mehetünk? Tudom ez még csak fél óra volt, de így is nagyon sok embert idevonzottak a fiúk.
- Rendben menjetek, de ne is lássalak ebben a 3 napban!- tolt kifelé az ajtóján. Az ajtón kívül pedig Dávid állt. Gyorsan kikerültem és sietős léptekkel mentem kifelé, de Dávid elkapta a kezem.
- Kérlek! Kezdjük újra!
- Nem fogok egy drogossal járni! Nem is szerettelek!- rántottam ki a kezem a szorításából.
- Mi az, hogy nem szerettél?
- Amikor jártunk nem is szerettelek!- ismételtem meg magam.
- Akkor miért jártál velem 3 hónapig?- vetette oda.
- Mert új voltál, bejött a stílusod és nem ismertelek még! Olyan hülye voltam!- szidtam magamat, majd kiléptem az ajtón. A srácok pont akkor fejeztek be egy számot.
- Gyertek menjünk!- mondtam idegesen és egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam Kendall kezét és rákulcsoltam az ujjamat. Láttam, hogy Dávid végig kíséri a mozdulat sort a tekintetével.
- Neked van pasid?!
- Van!- jelentettem ki magabiztosan. Hallottam, hogy Kendall egy halk "mi?"- t suttog, de csak legyintettem egyet, amolyan "később megmagyarázom" stílusban.
- Ez meg ki?- kérdezte Logan.
- Dávid. Szasza volt fiúja- válaszolt helyettem Míra.
- Aki megcsalt?- nézett rám Kendall, én pedig bólintottam.
- Óóó, csak nem meséltél rólam?- húzta ravasz mosolyra a száját Dávid.
- Igen, mesélt, de nem éppen jót- szólalt meg mögöttem Logan.
- Téged ki kérdezett? És Szasza kik ezek a tagok egyáltalán?
- Semmi közöd hozzá!- förmedtem rá.- És most ha megbocsájtasz, akkor mi megyünk! Na csá!
És ott hagytuk. Majd amikor úgy gondoltam, hogy már nem lát minket akkor elengedtem Kendall kezét.
- Ez meg mi volt?- kérdezte.
- Nagyon sajnálom, csak muszáj volt valamit csinálnom, hogy leszálljon rólam, mert újra akarta kezdeni velem a dolgot és nem hagyott volna békén- hadartam.
- Mit akart ez hülye gyerek?- kérdezte Greg.
- Pénzt...drogra- válaszoltam.
- Mond, hogy nem adtál neki- félt előre a választól Míra.
- Persze, hogy nem adtam, minek nézel te engem?
- Jó, csak tudod mennyire oda voltál érte...
- Tudod mikor adnék pénzt neki drogra...Semmire nem adnék neki pénzt! De mindegy, inkább felejtsük el, és menjünk a Balatonra.
Pár perc múlva már otthon voltunk és készülődtünk a strandra.
hűséges követőd, aki látja benned a tehetséget, most újra kommentel^^ és türelmetlenül, de várja a kövi részt :)
VálaszTörlésköszönöm szépen, sietek ahogy csak tudok :))
TörlésSzia. :) Most találtam a blogodra, de már az összes részt elolvastam! Nagyon tetszik és remélem, hamar hozod a folytatást!! (Mellesleg: OMG ahogy látom, te is fehérvári vagy. :D Király, mert én is a közelében lakom.)
VálaszTörlésSzia, mindig nagyon örülök az új olvasóknak :) 1-2 nap és fent az új rész :D (Jelölj facen ;) )
Törlés